Az első "különélős" vizsgaidőszakom egész jól sikeredett, bár az elején erre nem tettem volna fel egy fillért sem.
Karácsony után rögtön belevetettem magam a tanulásba, bár semmi kedvem nem volt hozzá. Az első héten, amikorra szépen összeírogattam, hogy melyik nap mit próbálok meg átnézni, egy tárggyal sikerült összesen úgy, ahogy végeznem, és ezek után, igencsak kétségbe estem. Mi lesz a többivel?! Ezen kívül az járt az eszemben, hogy tavaly ilyenkor, amikor igaz, hogy nem tudtam még, mik az elvárások, egyébként sem futottam épp legjobb köreimet, de a tanulással járó evések miatt nem volt legalább lelkiismeret furdalásom. Emlékszem annyiszor mentünk át Bazsival az Aldiba azon a télen, hogy szerintem már vártak ránk az eladók, és tudták, hogyha reggel én megyek, akkor még aznap várható az öcsém is. Szóval lényeg a lényeg, tavaly nem híztam ezalatt a csodás időszak alatt egy dekát sem, idén viszont ezt nem tudom elmondani...Biztos kell az agynak a cukor, hogy érjen valamit az, hogy egész nap nyúzom magam, de ez akkor is rettenet... Ilyenkor az ember csak eszik, alszik és tanul.........És újra...
A vizsgák viszont mind egész jól sikeredtek, szóval megérte. Mindenki azzal nyugtat, hogy az a plusz 2-3 kg, majd gyorsan lemegy, meg jön a tavasz, és az mindent megold. Idén annyi dolgot várunk már a jó időtől, hogy biztosan nem lennék a helyébe. Ennyi mindent orvosolni, nem lehet túl egyszerű.
Viszont most már tényleg jön elvileg:) Várjuk sok szeretettel!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése