2011. március 12., szombat

Életünk napjai

A vizsgák és idegeskedések után, annyira boldogan jöttem haza a busszal Pestről, hogy ilyen felszabadult érzést nagyon régóta nem éreztem már. Arra emlékszem, hogy a Morning show-t hallgattam, és ment egy szám, amit annyiszor elmondtam már Andrisnak is, hogy melyik, és, hogy nem szerettem soha, de akkor olyan jó érzések kavarogtak bennem miatta...Persze most nem jut eszembe véletlen sem, hogy mi volt az.
Azóta maradt a tavaszvárás, meg a hétköznapok, amik néha viccesek és jók, néha depisebbek, néha, meg csak úgy elmennek.
Van, hogy eszek minden félét, van, hogy eltervezem, hogy lefogyok és kínzom magam ezerrel. Mindig az kéne ami nincs, vagy csak volt, de az, ami épp van, az valahogy sehogy sem tetszetős.

Ma azt gondolom tök jó napunk volt...Jó végre a jelenről írni...Ez a nap vásárolgatással telt, azt ugye szeretem, tehát nagy baj nem lehetett:) Voltunk IKEÁZNI, Arénázni, meg nagymamázni is... Érdekes felismerésre tett szert Bazsi, de tulajdonképpen és is...Idősebb embereknél ritkán hall olyat az ember, hogy a nagypapi bogaramnak szólítja a nagymamit, mindenféle gúnyos hangvitel nélkül:) Az ilyet jó látni...Végre egy kis hatásszünet, és jó idő, jó kis hétvége lesz azt hiszem:)
Andris pedig Zsófi-mófinak nevez újabban:D:D Lájkolom!:D

                                                      

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése