Aztán egész nap meló közben már olyan, de olyan mehetnékem volt... Andris titokban megbeszélte a nyaraló tulajával, hogy már aznap este indulhassunk...Ez elég jó ötlet volt:) Gyorsan bepakoltam, az nekem nem kis feladat, még 3 napra is annyi cuccal megyek, mint más 1 hétre...Bizonyíték erre az a szépséges este is, amikor Bazsikámnál töltöttem a vizsgaidőszak utolsó napjait, és kijött elém az Árpád hídhoz, hogy ne kelljen egyedül cipekednem a metrón, meg a villamoson. Hát szegény igencsak rémült arcot vágott, amikor leszálltam a buszról egy gurulós bőrönddel, egy szatyorral, egy laptoptáskával, meg a saját kis tatyómmal. Azt hiszem mást nem vittem arra a két napra:) Egy szó, mint száz, pakolásban nagyon jó vagyok.
Azt hiszem este 6 óra körül indultunk. Én nagy naivan azt gondoltam, hogy Gárdonyig megyünk legalább 3 órát, bár valószínű az Esztergomból Siófokra való vonatúttal tévesztettem össze. Indulás után még Táton megálltunk, vettünk vacsit, meg egy bornyitót, mert az úgyis kelleni fog, majd ha összeköltözünk:) Tankolni nem tankoltunk akkor, de ettől volt még izgibb az út...Erről Andris tudna beszélni:)
Azt hiszem elég erről annyi, hogy nagyon megkönnyebbült, amikor odaértünk a szálláshoz:) Szeretjük a kocsiját, sokáig kibírta kevés kajával:D
A háznál már várt minket Zsuzsa néni, a kedves ismerős. Soha annyi szúnyog nem harapott belém, mint abban a 2-3 percben, amíg Andris leparkolt... Nagyon szép kis helyre vitt engem, azt kell, hogy mondjam, még takarítanom sem kellett, mielőtt fürödtem...Pedig a Domestos kendő, az nálam ilyenkor tuti alapfelszereltség:)
Kipakoltunk, és kergettük a szúnyogokat.
Másnap reggel elindultunk felderítő túrára, a part nem volt messze és, hogy ne kelljen a hazai ízeket nélkülözni, kicsit messzebb, mint otthon, de volt egy Aldi is. A magos zsemle, és Andris kizárólag pénteki kávéja természetesen nem maradt el:) Nagyon szép időt fogtunk ki, nem volt az "az élni sincs kedvem dög meleg", talán egyszer esett egy kis eső, de az olyan jó volt, hogy kint álltam az udvaron, és hagytam, hogy bőrig ázzak. Azt hiszem aznap a kertben napoztunk, talán a partra nem mentünk le, csak másnap. Jó volt kicsit együtt feküdni, együtt ébredni, úgy, hogy senki nem ébresztett minket, hogy el fogunk késni valahonnan. A második reggel a strandra készültünk, nekem ugyan kicsit hidegebbnek bizonyult a víz, mint amibe belemerészkedek, de Andris vígan lubickolt, én meg süttettem a hasam a napon...Estefelé Székesfehérvárra mentünk, mert ugyan akadt ott Gárdonyban is valami fesztivál (már azt se tudom mi volt, de gondolom valami vedelős, kolbász-evős) de annyira nem nyerte el a tetszésünk, hogy ott is maradjunk. Arra tisztán emlékszem, hogy valamin bedurcáztam, Andris meg, hogy mentse a menthetőt, bejött velem a plázába, és koktélrucikat próbálgattam:) Na ez, egy tuti ötlet volt Tőle!! Viszonylag hamar kiengesztelődtem, és okosan (azt hiszem) letettem arról, hogy megvegyük valamelyiket, gondoltam a jövőre, és arra, hogy milyen jól fog jönni a megmaradt pénz összeköltözésnél...Ha ma vinne el, tuti megvenném, ezt hozzá kell tennem. Bár igazából néha rájövök, hogy a világ minden pénzét el tudnám költeni sajnos:S A vacsi Andris specialitása volt ötvözve az én akkori specialitásommal (persze bármit megfőztem már akkor is, csak ez volt a legegyszerűbb) lényeg a lényeg- zacskós császármorzsát főzött Ő, én pedig valami csibelevest, szigorúan tasakból:) Mókássá tette a levesevést, hogy a legnagyobb kanál a teáskanál volt a házban...Utolsó nap visszatértünk ugyanebbe a városba, úgynevezett kultúrsétára:D Körbenéztünk, csináltunk egy csomó fotót, és megnéztük a Twilight aktuális, legújabb epizódját.
Ja, és még valami fontos: megvettük az első mosószer, öblítő garnitúránkat...A saját illatunk:)
Viszonylag későn értünk ismét Esztergomba, de a kis családom megvárt minket ébren...Rossz volt, hogy Andris hazament, már megszoktam, hogy ott van mindig. Sokat ökörködtünk, nevettünk, szép emlék marad.
Az élménybeszámoló után, jöjjön némi aktuális dolog.
Mostanában mindig eltervezem, hogy mennyi hasznos dolgot fogok csinálni aznap, de valahogy sosem érzem azt nap végére, hogy összejött. Tegnap is a legértelmesebb tettem talán az volt, hogy az összes tavaszi sálacskám kimostam kézzel, aztán kiteregettem...Ez mama szavaival élve "doktor fontos volt" hiszen megint jön a hülye-hülye tél...Jó, persze, voltam spanyolon, meg ettünk Eszterrel egy fini sütit a Szamosba...Itt összefutottunk egy régi, kedves ismerősünkkel, aki eszünkbe juttatott sok vicces csütörtök délutánt, egyenleteket, és a derékszögű háromszöget...Néha linknek sem árt lenni, ezzel mentem fel magam a lustaságom alól...Visszatérve a télhez, már csak az a jelenet jut eszembe róla, amikor Ginát, az Abigélben faggatják osztálytársai, hogy volt-e nevelőnője, és ha volt, miért nem veszi észre, ha valahol felesleges?! Jöjjön már a TAAAVAAASZ!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése