Lopott holmi- GbZ: As Romans do

Hazafelé a vonaton három olasz ember ült velem szemben. Valószínűleg az olaszokról kialakult sztereotípiák vezettek rá, hogy honnan is jöttek: két nő divatosan volt felöltözve, kreol bőrük volt, sötét hajuk, bajszuk nem volt, a férfi erősen ritkuló haja göndör volt és őszbe hajló, lila pulóvere volt, nyakig begombolt fekete inge, neki sem volt bajsza, csak egy kis piszoknyi szőrzet ült a szája alatt. Eleinte csak érdekesnek találtam, hogy itt ülnek velem szemben, nem mintha nem láttam volna még olasz embert, de érdekelt, mit tudok majd a nonverbális kommunikációjukból kiolvasni. A verbális kommunikációjukról ugyanis csak annyit tudtam megállapítani, hogy valóban olaszok.

Arra voltam kíváncsi, hogyan reagálnak a vonaton lévő emberekre, arra, hogy a vonatot milyennek találják, egyáltalán kiderül-e valami arról, mit gondolnak rólunk, ők, a vendégek. Érdeklődésem tényleg csak kíváncsiság volt, nem akartam messzemenő következtetéseket levonni, nem akartam „na, majd én megmondom a frankót” kezdetű okoskodásba kezdeni, tényleg csak kíváncsi voltam, egy darabig.

Egyszer csak elindult a vonat a Nyugatiból, jött a szokásos szöveg a hangszórókból, indul a vonat, ide és ide megy. Az olasz férfi azzal kezdte szórakoztatni a mellette ülő női honfitársait, hogy ismételgette a hallható szöveg szavait, karikírozta a hangsúlyokat. Nem mondom, valóban vicces, főleg, hogy az egyes szavak csak egymás mellé vannak vágva, de akkor se röhögje már képen azokat az embereket, akiknél vendégségben van!  

Nem mondok nagy újdonságot, ha közlöm, nem vagyok magyarkodó. Ez az eset azonban egy kicsit zavart, és akkor is zavart volna, ha például ezt egy másik magyar csinálja mellettem Olaszországban. Ha nem lett volna náthás a hangom, odaszóltam volna neki régen használt angolomat elővéve:

- Do you speak English?

- Yes...

- Then let me give you a piece of advice: When in Rome, do as Romans do...

- Why do you say that?

- Because nobody likes being laughed at!

- Beszélsz angolul?

- Igen...

- Akkor hadd adjak egy tanácsot: Ha Rómában vagy, tégy úgy, ahogy a rómaiak...

- Miért mondod ezt?

- Mert senki sem szereti, ha kinevetik!

E sorokat öcsém jegyezte, de gondoltam ezt meg kell osztanom, el kell lopnom....Persze engedélyt kértem Tőle.

Még sok ilyen jó kis irományt olvashattok a: http://gbz-view.blogspot.com/ oldalon....Ajánlom mindenkinek!

UI.: Ez nem plágium, hiszen a szerzőt megneveztem, nem neveztem sajátomnak a leírt sorokat, és engedélyt kértem a felhasználásához! (Melyet szóban meg is kaptam.) Köszönet érte!

Español

Tengo una familia grande. Mi hermano es un chico amable, mi hermana es una chica bonita. Mi madre es una mujer comprensiva, y mi padre es un hombre gracioso.
Még mondja valaki, hogy nem tudok spanyolul...Kicsit se...Nagy zavaromban még azt is elfelejtettem ma, hogy a piros alma, az: manzana roja....Tessék! Egyébként meg eléggé zavar, hogy van, aki ki se jött, mert nem volt rám kíváncsi (mert csak a nagy gondjaimat sorolom, és az Őt nem érdekli), persze ezzel a kedves modorával együtt szeretem őt...

Ja, és a kéménynél, vagy hol, van valami nemkívánatos galamb, aki örökké "begyeg", amikor eszünk, mindig hallom a gázos izénél...Nagyon kellemes...Mindig a Szent Erzsébetes galamb tetemek jutnak eszembe róla...Brrrr...

Home, sweet home...

És igeeenn!!! Hazaértem, voltam, ott ahol muszáj volt lennem, és sikerült időre megérkeznem oda, ahova igazán kell!:) Végre itthon...Jelentem, mindenkinek igaza volt, aki azt mondta, hogy kevés lesz ma a bőrdzseki, meg a Converse cipőcske. Nem volt túl melegem, kicsit el is áztam talán...Andris ma festett, mázolt, takarított, nagyon szép lett végre az előszoba is. Most megnézem a Való Világot, holnap pedig főzök, vasalok, és befejezzük a takarítást...Szép estét!

tríéstúésvánésfájör!!

Ma, még a csapon is a  Morning show folyt szerintem, bár nem próbáltam ki... Néztem a tv-ben, hallgattam a rádióban, és ment az élő közvetítés a neten is:D Vicces volt, meg kell hagyni...Nem semmi, hogy ki mindenki összefog, egy jó cél érdekében. A konkurens tv csatornák, rádiók, és sorolhatnám....Tegnap este én is küldtem egy sms-t, nem bírtam ki, hogy ne tegyem...Annyi mindenre elmegy a pénz, úgy, hogy az ember észre sem veszi, gondoltam ez a 315Ft csak belefér...Inkább adom ilyen helyen, ilyen módon oda, mint a büdi néninek a Tesco parkolóban...Ő sajnos nagyon ellenszenves...Kíváncsi vagyok, mennyi lesz a vége, igyekszem majd haza a gálaműsorra.:)

Bambula

Nem tudom mi történt velem ma, de olyan hulla fáradt vagyok, hogy mindenkivel összevesznék legszívesebben!!!
Gyors vacsi készítés, és leginkább csak arra van energiám, hogy bambuljak ki a fejemből bután, és nézzem, hogy Alekosz, hogy okítja a gyerekeket...Nem "gügyügészik", ahogy ő mondja, a gyerek sem hülye, csak kicsi, bár ezt már én tettem hozzá. Ha most dönteném el, hogy mit csinálok holnap, az tuti, hogy nem mennék sehova, csak aludnék egész álló nap...És ha nem salátát ettem volna vacsira csirkével, akkor tuti betömnék még valami édességet, de ha most megteszem, tudom, hogy nem sokat ért a könnyű vacsora...Úgyhogy erős leszek!

Reggeli

Elég szomorú, esős napra ébredtünk. Már Andrisnak is mondtam, aki épp szabin van, hogy sokkal jobban alszok, ha nincs itthon reggel, valószínű nem gyötör a lelkiismeret-furdalás, hogy miért fekszek az ágyba, és alszok, mikor csinálhatnék Neki reggelit, kávét stb.
Ma (is) Ő ment a boltba, és nagyon fini kaját hozott. Valami csokis-túrós kiflit, olyan, mintha túró rudit ennék kaláccsal mondjuk. Én addig megírtam egy elemzést, most pedig már megint nem Vele foglalkozok... Nem sok kedvem van dolgozni menni, az az igazság, főleg így, hogy tudom, hogy lehetnénk együtt is. Holnap a Morning show-s fiúk a Való Villából jelentkeznek reggel, kíváncsi vagyok, mit alakítanak...Mióta Ők ébresztenek egyébként sokkal jobb kedvem van, még hajnalok hajnalán is. Vicces, amikor egyedül röhögök a konyhában, reggeli, vagy mosogatás közben. Annyi dolgom lenne, és semmire sincs időm, mindig ezt érzem...Ma viszont az ebéddel legalább nincs gond, anya finom almás pitét sütött, oda megyünk érte, aztán irány a meló....

Játék az élet...

A hosszú hétvége sajnos igen gyorsan eltelt. Ebből 2 napot Pesten, 2-őt Esztergomban töltöttünk... Bazsi átadta Eszternek Phoebe patkánykáit, megnéztük Az utazó című filmet, ami leginkább egy velencei kis úti filmre hasonlít nekem. Bár full HD volt, az kétségtelen. Olyan fini salit csináltunk kedden ebédre, hogy valószínű, a pár évvel ezelőtti húsvéti saláta-hozzájárulásom a családi ebédhez megismétlődik, újra körbekínálom, és remélem, hogy legalább arra az egy emberre biztosan számíthatok, akire akkor...Ő egyedül megkóstolta...Ezúton is köszönöm Neki nagyon:)

Úgy gondoltam, hogy ma játékosra veszem a formát, és 3 szót kértem Andristól, amit mindenképpen bele kell írnom a mai bejegyzésembe. A 3 szó: sör, Asimov és aggregátor...Valószínű nem vagyok túl kreatív hangulatomban, mert csak ennyi jutott eszembe: Andris sörét én tartom számon, hogy időben vegyük ki a mélyhűtőből, de azt nem értem teljesen, hogy miért. Az Asimov könyv nem igazán szimpi a polcon, mert valami ufó néz rajta, egyenesen rám, nem éppen kedvesen. Az aggregátorról pedig nem igen van mondanivalóm. Csókoltatom, legyen elég ennyi.